Logitech G403 Prodigy – Így kell ezt!

Logitech G403 Prodigy – Így kell ezt!

A Logitech a profik között is rendkívül népszerű az utóbbi időben, utána jártunk, hogy miért is.

Az alapfogalmak, rövidítések magyarázatai itt megtalálhatóak.
Termékinfó
Wireless verzió

Nagyon összekapta magát a Logitech az elmúlt pár évben perifériákat illetően, és rengeteget újítottak. Az egyik legjelentősebb ilyen újítás, a G502-vel debütáló PMW3366-os optikai szenzor volt, amire abszolút nem lehet panasz semmilyen téren. A G303, majd pedig a G900 is ezt kapta, és a G403-nál sincs ez másképp.

A G403 nagy valószínűséggel az eredeti MX500-vonal erősen továbbgondolt, majd visszábbgondolt változata.

A G402-vel továbbgondolták a jól bevált vonalat, de sok embert, főleg a magasabb szintű kompetitív/esport szintű játékok világából zavart a gombmennyiség, azoknak elrendezése, és az egész űrhajó-szerű megjelenése.
Na, a futurisztikusságból erősen lefaragtak. Egy letisztult, de igényes, mondhatni elegáns megjelenésű egeret alkottak meg a Logi mérnökei. Sőt, egyből kettőt ebből, mert vezeték nélküli kiadás is készült belőle. Én most a vezetékes verziót teszteltem, de a végén a specifikációknál kitértem a wireless adataira is.

Csomagolás

 

Egy szép kis fekete dobozban érkezik az egér, semmi extra, semmi csicsa. Belül kellemes meglepetés fogad minket, ugyanis nem kis hurkokba tekercselve, hanem az áttetsző műanyag köré rakták az egeret, így nem kell azzal kezdeni, hogy kihajtogatjuk normális alakra a kábelt. Erre elég sokat kellett várni a Logi felől, és még mindig rettentő ritka úgy általánosságában a többi gyártó perifériáinál.

Külső

Változtattak, lefaragtak a G402 formáján, és a végeredmény a Zowie EC szériára, és a Razer DeathAdder variánsaira emlékeztet, azoknál azonban hangyányit különböző érzetet kelt kézbe véve. A két oldalán vékony gumírozást, a többi részén pedig matt felületkezelést kapott. Nagyon, nagyon, és még egyszer is nagyon jó a tapintási érzete. Nem csúszkál, nem ragad, egy arany középút. Élvezet megfogni. Az ujjlenyomatokat sem gyűjti vészesen (de azért nem is marad makulátlan a használat után).

A formával a tenyeres fogást alkalmazó felhasználókat célozták elsősorban, de persze ez teljesen szubjektív. Én ilyen ujjbegyes-tenyeres-karmos hibridet alakítottam ki az évek során, és arra is tökéletes.

Az egér alján található egy mágneses rögzítésű kis tálca, amiben egy 10 grammos súly csücsül. Igény szerint ez eltávolítható (a tálcával együtt, hogy még könnyebb legyen).

Nem szabad elfelejteni, hogy a tévhitekkel és a mindenféle súlyozhatóságos gémer parasztvakítással ellentétben a könnyebb jobb, minden esetben. A kisebb terhelés a is csuklónak kifizetődik hosszútávon.

 

Világítás

Mert az kell. Na jó, nekem mondjuk pont nem, de akinek ér valamit a eye candy, az értékelni fogja. A görgőn van egy világító csík, illetve az egér hátsó fertályán a Logitech ultra tech dizájnos G betűje adja a színpompákat. Már ha beállítod neki, hogy adja.
A hivatalos oldalon végig lehet játszani a funkciókat (és körbe lehet forgatni az egeret, kicsit jobban visszaadva annak formáját, mint a saját képeim). A sárga inkább zöldes, a fehér meg kékes árnyalatú, mint az általában az ilyesfajta LED világításoknál lenni szokott.

Lőttem a világítási körciklusról egy nem túl jó minőségű videót is.

Gombok

Amit gombok terén ennél az egérnél a Logitech művelt, az egy olyan szintű telitalálat, amit szerintem eddig egy általam próbált egérnél sem éreztem. Először is, a Logitech-től megszokott módon minden gomb akármilyen funkcióra programozható a szoftver segítségével.

A főgombok nyomáspontja részemről tökéletes (ez is kicsit szubjektív, de a nem túl kemény gombokat szeretik a júzerek a nagy általánosságban – én ezért váltottam le a Zowie ZA12-m). A két főgomb megkapta a G302-nál először bemutatott rugóvisszatérítést, aminek köszönhetően brutálisan effektíven lehet pötyögtetni a mikrokapcsolókat.

Tökéletes a click-feeling, holtjáték abszolút nincs.

Érzésre egyforma erő kell mindkét gomb lenyomásához, a valóságban biztos néhány grammal eltér (ennek pontos mérésére nincs eszközöm). A klikk-lag (click latency) elhanyagolható, szinte nonegzisztens.

Az oldalgombok elhelyezése nagyon jó (szintén szubjektív). Könnyen elérhető mind a kettő, de egyiket sem nyomja meg véletlenül az ember. És ami nagyon kellemes csalódást okozott az az, hogy itt sincs semmiféle holtjáték. Nyöszörgő hangok sincsenek a lenyomás vagy a visszaengedés közben.

A görgő mögötti, gyárilag a DPI-fokozatok állítására szolgáló picike gombról is csak ugyanazt tudom elmondani, mint az előzőekről. Kellemes nyomáspont, kiváló működés, nincs holtjáték, nem nyöszörög.

Görgő

És meg is érkeztünk az első és utolsó ponthoz, amit fájónak lehet nevezni. Ez pedig a görgő. A görgetés kellemesen határozott, eddig teljesen oké. A görgőgomb lenyomásához azonban egy kicsit nagyobb erő kell, mint ahogy az ember azt elvárná, de még ez is oké. Ami nem oké, az a lötyögés. Ez egy olyan elvileg gariztatható hiba, ami a G303-nál a szenzorlencse lötyögése volt, annyi különbséggel, hogy a lencselötyögés azért erősen kihatott a teljesítményre is, miután összevissza kipörgette a szenzort.
Ez a probléma orvosolható házilag is, amennyiben nem akarunk a garival bajlódni, leírást róla itt találtok.

Kábel

Harisnyázott, és egérhez képest kegyetlenül vastag, azonban meglepően jól hajlik. A szövetréteg nélkül szerintem még jobb lenne, de ugye sokak igénylik, akik nem használnak bungee-t, vagy az annál jóval olcsóbb szigetelő szalagos megoldást a kábel rögzítésére. Engem személy szerint ez egy kicsit hátráltat, sajnos súrlódik rendesen az egérpadon ez a textilbevonat, és így nagyobb ellenállással mozog az egér.
A kábel viszont cserélhető házilag, így a gyári kialakítását tulajdonképpen nem is mondanám különösebb hátránynak.

Talpak

A gyári Logitech talpak a szokásos gyári érzetet keltik, nem csúszik túl jól, de nem is túl rosszul. Két nagyobb, köríves talp van a fenti és a lenti részen, illetve egy kisebb a lencsét öleli körbe. Összességében nem mondanám instant lecserélősnek, de a későbbiekben azért kapni fog új cipőket.

 

 

Szenzor

A lényeg egészen hátulra maradt, de nem nagyon van mit rajta részletezni. A PMW3366 kifogástalanul teljesít minden szempontból. Nyers, pontos, reszponzív, normális keretek közt az emberi kéz által kiakaszthatatlan PCS-sel rendelkezik. 200 és 12 000 DPI között állítható a felbontás, 50 lépcsős léptékekkel, és minden érték natív. Az 1000 Hz-es polling rate-t stabilan tartja.
Teszteltem pár órát intenzív FPS keretek között, és teljesen meg vagyok elégedve a teljesítményével.
A tesztelési metódusról itt olvashattok.

Paint teszt:

 

Paint teszt

MouseTester grafikonok:

 

 

Jelenleg az egérpadom eléggé szét van karistolva egy takarítási műhiba következtében, így nem biztos, hogy a fenti tesztek tökéletesen megfelelnek a valóságnak, de a lényeg, hogy még így is nagyon jó a tracking.

Végezetül pedig íme néhány méret-összehasonlító kép egy MX300 és egy MX500 társaságában.

 

 

Logitech G403 Prodigy – Így kell ezt! Reviewed by on .
4.55

Összegzés

Anyaghasználat 9.5
Szenzor 10
Gombok 9
Ár/érték 8
9.1 Ajánlott

A gyártó végre egy egérbe összegyúrta azokat az újításokat, amik következtében az elmúlt pár évben ennyire sikeres példányokat sikerült gyártaniuk. Ennek megfelelően egy kiváló, rágcsálót adtak ki, ami mindenféle felhasználási területen megállja a helyét, kompetitív MOBA, FPS vagy bármilyen más játéktól a magas szintű grafikai tervezésig.

Hátránya azonban a borsos ára, a vezetékes verzió 22 000 Ft, míg a vezeték nélküli 38 000 Forintot kóstál.

További hátrány lehet a lötyögő görgő, amiről egyelőre nem derült ki, hogy mennyire garanciaindok, bár ez valószínűleg boltonként eltérő lesz.

Kisebb hibái ellenére is én ajánlottnak mondanám a nyers adatok és a személyes tapasztalataim alapján is.

Specifikációk

Súly: 90 g + 10 g opcionális
Wireless verzió súlya: 107 g + 10 g opcionális
Kábel hossza: 2.13 m
Wireless kábel hossza: 1.83 m
Felbontás: 200 – 12 000 DPI
Polling rate: 125 – 250 – 500 – 1000 Hz
Beépített memória: van
Világítás: RGB
Csatlakozás: USB 2.0
Gombok száma: 6

A szerzőről

Related posts